Fedezze fel a gyülekezési jog részleteit: mit tehet, mit nem, és hogyan védheti jogait a demokratikus térben.
A gyülekezési jog alapvető szabályai
A modern demokratikus társadalmak gyülekezési jog gyakorlása alapvető fontosságú a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításához. Ez az alapjog Magyarországon az Alaptörvényben is rögzített, valamint a 2018. évi LV. törvény részletesen szabályozza feltételeit, kereteit és korlátait.
A gyülekezési jog fogalma
A gyülekezési jog lényege, hogy minden magyar állampolgárnak, valamint bizonyos feltételekkel más személyeknek is joga van békés összejöveteleken részt venni, illetve ilyeneket szervezni közügyben való véleménynyilvánítás céljából. A törvény értelmében gyűlésnek tekinthető minden olyan nyilvános összejövetel, amelyen legalább két személy vesz részt, és célja valamilyen közügyben történő véleménynyilvánítás.
A gyülekezés szervezésének feltételei
A gyülekezési jogról szóló törvény meghatározza, hogy ki lehet gyűlés szervezője. Szervező csak magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, huzamos tartózkodási jogosultsággal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet lehet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezen feltételeknek.
A közterületen tartandó gyűlést legkorábban három hónappal előre, de legalább 48 órával a rendezvény előtt be kell jelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A bejelentésben meg kell jelölni a szervező nevét, a gyűlés helyét, útvonalát, célját, a rendezők létszámát, a résztvevők várható számát, a rendezvény napirendjét, valamint a kezdés és befejezés időpontját.
A rend fenntartása és a feloszlatás szabályai
A gyűlés vezetőjének joga és egyben kötelessége is a rend fenntartása. Ennek érdekében kizárhatja a gyűlésről azokat, akik súlyosan megzavarják annak rendjét. Ha a kizárt személy nem hagyja el a helyszínt, a vezető a rendőrség segítségét kérheti.
Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása veszélyezteti a gyűlés törvényességét, különösen ha a békés jelleg elvész, a vezető köteles feloszlatni a gyűlést. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a rendőrség – felhívás után – maga is feloszlathatja a gyűlést mások jogainak és szabadságának védelme érdekében.
Fontos különbség, hogy míg a rendezvény feloszlatását a rendőrség nem mérlegelheti, addig a tömegoszlatásra vonatkoznak az arányossági kritériumok. A gyülekezési jog jogszerűtlen korlátozása esetén a résztvevő a feloszlatástól számított 15 napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
Az ügyvédi munkadíj kérdései és számítása
Általános tudnivalók az ügyvédi díjakról
Jogi problémával szembesülve sokak első kérdése, hogyan számolják az ügyvédi munkadíj mértékét és típusait. A magyar ügyvédi gyakorlatban alapvetően óradíjas elszámolást alkalmaznak a szakemberek. Az ügyvédi munkadíj kiszámításánál a megbízás teljesítéséhez szükséges munkaórák számát szorozzák meg az ügyvéd óradíjával. Fontos megjegyezni, hogy a díjak általában nettó összegek, amelyekhez még hozzáadódik a 27%-os ÁFA, így a végső költség ennyivel magasabb lesz.
Szakterületenként eltérő árazás
Az ügyvédi munkadíj jelentősen eltérhet a különböző jogi területeken. Ingatlanügyeknél például gyakran az ingatlan forgalmi értékének százalékában határozzák meg a díjat. Egy egyszerű adásvételi szerződés elkészítése a forgalmi érték 0,4-0,6%-ába kerül, de minimum 150.000 Ft-ba. Hitellel történő vásárlás esetén ez az arány 0,7%-ra emelkedik, legalább 180.000 Ft értékben.
Cégalapítás esetén a díjak szintén szervezeti formától függenek: betéti társaság alapítása 100.000 Ft körül, míg egy korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000-150.000 Ft között mozog az alapítási költség. Részvénytársaság létrehozása jelentősen drágább, körülbelül 200.000 Ft-os tételt jelent.
Egyéb jogi szolgáltatások díjszabása
A jogi tanácsadás általában 30.000-39.000 Ft óradíjon történik, negyedórás elszámolási egységekben. Rövidebb, 15 percnél nem hosszabb telefonos egyeztetés gyakran ingyenes szolgáltatás a már meglévő ügyfelek számára.
Peres eljárásoknál az ügyvédi munkadíj a szükséges munkaórák függvényében alakul. Például egy válóperes kereset megállapodás esetén 120.000 Ft, míg megállapodás nélkül 5-10 munkaórát igényel, ami óradíjtól függően akár jelentősen magasabb összeg is lehet.
Követeléskezelési ügyeknél a fizetési meghagyás 50.000-60.000 Ft közötti összegbe kerül, míg egy felszámolás előtti fizetési felszólítás díja 60.000 Ft körül alakul. Bonyolultabb ügyek esetén előfordulhat sikerdíj kikötése is, amely az ügytől függően általában 5-15% között mozog.
Fontos, hogy megbízás előtt minden esetben egyeztessünk az ügyvéddel a várható költségekről, és kérjünk részletes tájékoztatást a díjszámítás módjáról, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket és váratlan költségeket.